A Wenckheim család
 

A Wenckheim család az 1700-as években költözött hazánkba. Hamarosan nemcsak állandó lakosok lettek, de hazafias, igaz magyarokká is váltak. Egyikük vérével, életével áldozott a hazának, mások békés munkálkodással igyekeztek hasznosan és méltóképpen betölteni szerepüket. Ha áldozni kellett a hazáért, egyházért, a közjóért, ha a haza és a vármegye elõbbre haladásáért tenni kellett, a Wenckheimek neve mindig megtalálható volt a krónikákban.

A Wenckheim család grófi ágának megalapítója II. József, lovag Wenckheim József Ágoston korlátnoknak és Harruckern Mária Cecília bárónõnek elsõ fia. II. József lovagi rangban született 1733-ban. Fiatalon katonai pályára lépett, s több ütközetben szerzett babérokat. Érdemei elismeréséül a király 1762-ben ezredessé nevezte ki. E tisztét 30 éven keresztül viselte. A török elleni háborúk befejezése után altábornaggyá, majd ezredtulajdonosnak nevezi ki az uralkodó. 1781-ben megkapta a magyar báróságot. Közben megnõsült, Gruber Terézia bárónõt vette el. Felesége halála után halatmas birtokokat örökölt megyénkben. A törökök kiûzése után minden idejét családjának és a gazdasága felvirágoztatásának szentelte. II. Ferenc 1802-ben grófi méltóságra emelte II. Józsefet, méltó rangot adva a hatalmas vagyonhoz. Másfél évvel késõbb 1803. szeptemberében elhunyt. Gyermekei: Ferenc, József Antal, Seraf Ferenc Lipót.

Seraf Ferenc Lipót grófnak második fia, Károly 1811. február 24-én született és 1891-ben hunyt el. Fiatal korában katonai pályára lépett, s kamarásként fejezte be. Megnõsülvén (neje Radeczky Friderika grófnõ) a gerlai uradalomba vonult vissza, ahol a haláláig a legkorszerûbben gazdálkodott. 1854-ben kérte fel a család építészét, Ybl Miklóst, a kastély megépítésére. 1874-ben Gerla-Póstelek névvel önálló pusztai falut létesített. Építtetett községházat, tartott külön községi bírót és jegyzõt.
Wenckheim Károly grófnak 4 gyereke született. Borbála (1838), Frigyes (1842), Géza (1847), Matild (1852).

Borbála Walterskirchne Ernõ báróhoz ment feleségül.


 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Frigyes kamarás, királyi fõpohárnokmester 1872-ben feleségül vette unokatestvérét, gróf Wenckheim Krisztinát. A megye leggazdagabb földesura lett. Õk építtették a pósteleki kastélyt Krisztina lányuknak hozományul.
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Matild az olasz származású Titus Pius udvari pap rábeszélésére apáca lett, zárdába vonult.

A gerlai uradalmat Géza örökölte. Gróf Wenckheim Géza 1847. augusztus 30-án született. Tanulmányait jelesen végezte, majd a magyaróvári akadémia hallgatója volt. Apja halála után a kastély építését õ folytatta. A kastélykápolna és a magtár (ennek mûemlék jellegû épülete látható a képen) 1869-ben készült el. Géza gróf a közélettõl visszavonultan, családjának és gazdaságának élt. Aki ismerte, elragadtatással nyilatkozott megnyerõ modoráról, és arról  a boldog családi életrõl, mely a csöndes gerlai kastély falai között honolt. Géza mintagazdaságot alakított ki, lótenyésztése híres volt. 1876-ban nõsült meg. A polgári származású, de nagymûveltségû Deshayes Eugéniát vette feleségül. 6 gyermekük született: Károly (1876), Géza (1878-1881), Matild (1879), Béla (1881), Jenõ (1883, Ferenc (1885).

Károly katona lett, huszárfõhadnagyként Sopronban szolgált.

Ferenc jogásznak tanult.

Jenõ és Béla kitûnõ eredménnyel tette le az államtudományi vizsgát.

Béla az I. világháborúban 1915-ben hõsi halált halt. Fia értelmetlen elvesztése az apát nagyon megviselte.

Géza gróf 1924-ben halt meg.
Az uradalom irányítását fia, Jenõ gróf vette át 1915-tõl. Az uradalom ekkor 2139 hold volt. Ferenc gróf is Gerlán gazdálkodott.

Jenõ gróf Budapesten halt meg 1944-ben, de Gerlán a kastélyparkban temették el nagy pompával. A sportpálya kialakításakor 1964-ben egyházi felügyelet mellett a sírt felnyitották. Cigányok szedték ki a csontokat a földbõl, melyeket a temetõben helyeztek örök nyugalomra.


 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

A gerlai temetõben vannak eltemetve:

 
 
 
 
 
 
 
 

A II. világháború után a család elmenekült az országból. Leszármazottaik jelenleg Németországban és Argentínában élnek.
Gerlán még ma is élnek olyan emberek, akik annak idején a grófi család szolgálatában álltak. Az õ elbeszéléseik alapján megismerhetõk a grófi család mindennapjai is.
 

Gróf Wenckheim Károly saját kézzel írott elismervénye, melyet pár évvel ezelõtt gyerekek találtak meg a romos gerlai kastélyban.
Az elismervényen olvasható szöveg:
" Habe aus der Hauptkasse von meinem Sohn Geiza Wenckheim 1000 Ft sage tausend Gulden S. W. übernommen.
Gerla den 1ten Oktober 1887.
Grf Wenckheim Károly"
Magyarul:
Fiam, Wenckheim Géza fõpénztárából 1000 Ft azaz ezer forintot ezüst értékben felvettem.
Gerla, 1887 október 1.
Gróf Wenckheim Károly
 
 
 
 A gerlai kastély története


Szabó Tünde: A gerlai Wenckheim kastély címû kézirata nyomán.