Sütõ Péterné 1910-ben született Gerlán. 14 éves korától cselédként szolgált a Wenckheim családnál.
A következõ beszélgetést Szabó Tünde készítette vele 1996-ban.

- Kire emlékszik személyesen a grófi családból?
- Géza grófra, fiaira Jenõre és Ferencre, valamint Jenõ gróf gyermekeire Bélára és Ennára.

- Milyen emberek voltak õk?
- Géza gróf alacsony termetû, kedves, jómodorú ember volt. A nõkkel mindig udvarias volt, még a cselédlánykákat is magázta, a fiúkat pedig tegezte.

- Személyesen beszélt vele?
- Igen. Van egy kis történetem is, számomra nagyon kedves emlék. Egészen kicsi lány voltam, mindössze talán négy vagy öt esztendõs. Társaimmal játszottunk a kastély környékén, és az arra sétáló Géza gróf magához hivatott. Megkérdezte, meg tudom-e mondani kik a szüleim, és mi a nevem? Megszeppenve bár, de magabiztosan válaszoltam. Talpraesettségem elnyerhette tetszését, mert zsebébe nyúlt és adott öt pengõt. Ez akkoriban szüleim egy havi bére volt.

- Milyen volt a család többi tagja?
- Ferenc gróf úr is rajongásig szerette a gyerekeket. Játék közben sokszor figyeltük nem jön-e arra, mivel köztudott szokása volt a cukorka osztogatás. Ferenc grófnak volt elõször személygépkocsija a birtokon. Sokszor néztük és szaladtunk a dudálva elrobogó autó után. Elõfordult, hogy a kíváncsiskodó gyereknépet meg is kocsikáztatta.
De legjobban Jenõ grófra és családjára emlékszem. Két gyönyörû gyermeke volt, Béla és Enna. Béla fiatalon megnõsült, négy lánya született. A család elkerült a szülõi háztól. Több évtized elteltével csak a szomorú hír érkezett, hogy Béla gróf úr közlekedési balesetben meghalt. Enna soha nem ment férjhez, mert jegyese vízbe fulladt. Soha többé nem tudott mást szeretni, késõbb zárdába vonult.
Ekkoriban sokat járt hozzá és a családhoz is a doktor. A grófék gyakran betegeskedtek. Szél Imre volt a család háziorvosa. Gyuláról járt át Gerlára. Jó orvos lehetett, mert gyémánt kitüntetést is kapott és halála elõtt méltóságosi rangra emelték.

- Milyen ételeket ettek a grófék?
- Vegyesen, minden félét. Volt a gazdaságnak saját hízlaldája, szarvasmarha tenyészete. De ezenkívül a vadászatok során elejtett õz, vaddisznó, fogoly, nyúl és fácán is került az asztalra. Ha disznóvágásra került a sor, akkor egyszerre sok sertést vágtak le. Ilyenkor sokan foglalatoskodtak az erre a célra fenntartott disznóölõházban. A friss húst jégverembe hordták. Ez egy két méter mély gödör volt, amit télen telehordtak jéggel. A tetejére nádból vastag kúpos tetõt építettek a nap sugárzása ellen. Az ajtaját szigeteléssel látták el. Így nyáron is hideg volt itt. A kenyeret a kastélyban sütötték, a sütõházban. A grófék is ezt a kenyeret ették a franciásan elkészített ételekhez.

- A cselédek is ugyanazt ették, mint a grófi család?
- Nem. Csak azt ették, amit megtermeltek. A földeken ökrökkel szántottak és vetettek, de késõbb már itt is megjelentek a gépek, a traktorok. Még a sajtot és a túrót is helyben készítették. A gyümölcsöt és a zöldséget is helyben termelték.

- Hogyan teltek a grófi család hétköznapjai?
- A gróf sûrûn ellenõrizte a földeken folyó munkát. Ilyenkor befogtak a lovas kocsiba és úgy járták a határt. A nõk jobbára sétálgattak a parkban, vagy kilovagoltak. Többször elõfordult, hogy Jenõ gróf sajátkezûleg szedte a bodzavirágot. Ilyenkor fonott kosárral a kezükben gyûjtötték az illatos virágot. Ebbõl többnyire teát fõztek.

- Milyen társasági élet folyt a kastélyban?
- Nagy ünnepeket nem rendeztek, inkább csendesen élték mindennapjaikat. A környékbeli arisztokráciával viszont tartották a kapcsolatot. Vadászatokat rendeztek, amire mindenfelõl jöttek vendégek. Sokszor teniszeztek is a birtokon lévõ teniszpályán. Alkalomadtán meglátogatták a szomszédos birtokosokat, és teáztak ott.

- Megtartották az ünnepnapokat?
- Húsvétkor a gróf személyesen dugta el a tojásokat a parkban a gyerekeinek, amit meg kellett keresniük. Karácsonykor fát állítottak, amit maguk díszítettek fel. Az ajándékok átadása szûk családi körben történt. Ezen az ünnepen a cselédek is kaptak egy-egy üveg bort ajándékba. Az egyházi ünnepeket mindig szigorúan megtartották, és ilyenkor a cselédeknek sem volt szabad dolgozni. Ezenkívül minden vasárnap jártak a birtokon lévõ kápolnába.

- Milyenek voltak az öltözködési szokásaik?
- Mindig igyekeztek a legújabb divatot követni. A férfiak hordtak hosszú és rövidebb, térdnadrágot is. Az idõsebb grófné feltûzve, a fiatal pedig a divatnak megfelelõen rövidre levágva, dauerolva hordta a haját.

- Mennyire határozták meg a cselédség mindennapi életét?
- A magánéletünkbe nem szóltak bele, de a gazdaságba volt kikötésük. Minden cselédnek lehetett egy kocája és annak szaporulata, amit kedve szerint eladhatott, vagy meg is tarthatott. Bármilyen háziállatot lehetett tartani, csak libát nem.

- Milyen volt a cselédség javadalmazása?
- Havi bérezésként 5 pengõt fizettek, ezenfelül terményeket és 1 oldal sózott szalonnát adtak még. Természetesen karácsonykor egy-egy üveg bort is kaptunk. Kommencióként húst is adtak.

- Mennyire tartották a kapcsolatot a cselédséggel?
- A grófi gyerekek néha együtt játszottak, beszélgettek a többi gyerekkel. Mûkedvelõk lévén, a cselédek által rendezett színi elõadásokon is részt vettek. Ilyen esemény egy évben egy-két alkalommal volt engedett. Az elõadás után a bevezetõ táncon részt vettek, majd visszavonultak a kastélyba a grófék.

- Csak a grófi család lakott a kastélyban?
- Nem, velük lakott a szûkebb személyzet is. A kocsifelhajtóból nyíltak a cselédszobák, külön férfi és nõi rész volt. Itt volt még az almáskamra, gyümölcsszoba, fáskamra, ruhásszekrények, fõzõkonyha, személyzet ebédlõje és a WC. A pincében tárolták a bort és a konyhára valókat.

- Melyik szárnyban élt a grófi család?
- Õk a déli szárnyban laktak, itt helyezkedtek el a gróf, a grófnõ, a gyerekek és a nevelõnõ szobái. Ezen a részen volt még a nappali, ebédlõ, szervírozó és a vendégszobák. A toronyszoba az elõkelõ vendégeknek volt fenntartva.