A kastély sorsa a II. világháború után
 

Wenckheim Jenõ és családja csak az utolsó pillanatban, 1944 õszén hagyta el a kastélyt. A birtok gazdátlanul maradt. Ami mozdítható volt elvitték, vagy összetörték és felgyújtották.

1948-ban a kastély és a hozzátartozó birtok tulajdonjoga az 5600/1945. FM számú rendelet 62-67. §-ban foglaltak szerint a magyar államkincstárt illette. Ellenértékét a népjóléti minisztériumnak kellett kifizetni a Földbirtokrendezõ Alap részére.

A 26 499/1948. számú határozat szerint Tüdõbeteggondozó Intézetet akartak kialakítani a kastélyból.

1948 júliusában a kastélyról általános épület felmérés készült: "A kastély méretei 86 x 9 x 5m, 20 x 11 x 5m, 7 x 4 x 10m, 28 x 14 5m, 10 x 6 x 5m. 8210 légköbméterû téglafalú, cseréptetjû épület, leltári becsértéke 4597,60 q búza..."

Augusztusban kimutatást készítettek a Doboz község területén lévõ kastélyok adatairól, így a gerlaiéról is. A kimutatás kiterjedt a tulajdonos nevére, az épület és a hozzátartozó park állagára, esetleges felhasználhatóságára. Ugyanebben a hónapban elkészítették az ingóleltárt is. Ezek szerint: 1 db oltár, 1 db Jézus Szíve szobor, 1 db Mária szobor és 8 db összeépített pad volt fellelhetõ, melyeket a római katolikus egyház használt.

A kastélyt véglegesen 1948. augusztus 27-én vették birtokba. Errõl jegyzõkönyv is készült, mely tartalmazza a jelenlévõk névsorát, az addigi leltárok adatait. A kastély õrzésérõl Békéscsaba város polgármestere gondoskodik, aki Zlovszki Mátyást bízta meg a feladat ellátásával.

1950-ben újabb összeírás készült, melyben javasolják a kastély kijavítását. Azonban a szükséges munkálatok elvégzéséhez és a tüdõbeteggondozó intézet megvalósításához már ekkor sem volt anyagi fedezet.

1946-tól a kastélyban kaptak helyet: TSZ iroda, orvosi rendelõ, ÁFÉSZ üzlet, pártiroda, rendõrörs, óvoda és szolgálati lakások. A TSZ birkaistállója is itt volt az egyik szobában. Az állatok alól nem vitték ki az almot, a felgyülemlett alom egészen az ablak pereméig ért, így a birkák az ablakon át tudtak közlekedni.

1947-ben a kastélyból óriási pénzbefektetéssel hat tantermes általános iskolát, óvodát és tanári lakásokat lakítottak ki. Az átalakítgatások, állagmegóvások komoly összegeket emésztettek fel minden évben.

1982 júliusában leszakadt az egyik folyosó mennyezete. Ezután az épület déli szárnyát, ahol az iskola is mûködött, életveszélyessé nyilvánították. Az épület többi részét továbbra is használták szolgálati lakások illetve hivatali helységek céljaira, azonban ezekben a helyiségekben is mind több probléma adódott, fõként a födémszerkezettel. Így megkezdõdött a lakások elnéptelenedése is. Az utolsó lakók 1993-ban költöztek ki a kastélyból.
 
 

A gerlai kastély története

Szabó Tünde: A gerlai Wenckheim kastély címû kézirata alapján.