Nevének eredetére többfajta magyarázatot is találunk:

• Karácsonyi szerint neve szláv eredetû, a grlo-ból származik, ami folyamtorkot, folyamágyat jelent. Valaha ugyanis az Itcze-fok itt ömlött bele a Fehér-Körösbe.
• Haán Lajos véleménye szerint Gerla nevét az erdejében fészkelõ sok gerlicétõl kapta.
• Kiss Lajos szerint a név valószínûleg a német eredetû Gerlach személynévbõl származik magyar névadással.

Bizonyos, hogy Gerla története sokkal korábbi idõkre megy vissza, mint ahogy arról írásos emlékeink tudósítanak. A múlt század végén Gerláról kõvésõ került a gyulai múzeumba, majd Wenckheim Géza gróf birtokán egy szerpentin baltát találtak és egy kõcsákány fokrésze és egy felakasztható csiszoló kõ is a gyulai múzeumba került. Ezekrõl a tárgyakról tudjuk, hogy a kõkorszak emlékeit õrzik, de az ezt követõ korokról is szép számmal rendelkezünk gerlai leletanyaggal.

Gerla a honfoglaláskor is lakott település volt. "Õsfoglalójának" a Csolt-nemzetséget tekinthetjük, mely az Árpád-korban uradalmi központjának tartotta Gerlát.

Gerlának a XIV. században a Csolt nemzetségbõl származott Ábránfy család a birtokosa. A család 1383-ban két "monostor kegyuraságán osztozik meg."  A gerlai monostor, melynek romjai a múlt század végén még megvoltak, a környék egyik központja volt.

Az Ábránfyak a XV. század végén eladósodtak, így kénytelenek voltak birtokaik egy részét elzálogosítani.
A XVI. század közepén már csak két Ábránfynak volt itt birtoka, a határ többi részén Herendi Lajos Imre, Nagy Balázs, Bokodi Székely Miklós, Székely Márton és Szterzenkovics Mátyás osztozkodott.

A nagyhatalmú Ábránfyaknak három jól megerõsített kastélyuk volt Gerlán, Csabán és Megyeren. A legnagyobb a gerlai lehetett.

Az Ábránfy család 1580 körül férfiágon kihalt s ezzel hanyatlani kezdett a régi, virágzó falu. Úgy látszik, hogy ekkor uratlanná vált a gerlai határ és a kincstár tette rá kezét, mert 1662-ben Wesselényi nádor Zsoldos Istvánnak, Trombitás Istvánnak és Gombos Györgynek adományozta.

A török idõkbõl ellentmondásos anyagok maradtak fenn. Egyes források szerint Gerla 1685-ben elpusztult, ugyanakkor bizonyos anyagok arra utalnak, hogy a falu mindvégig lakott volt, csupán adót nem fizetett.

1715-ben 15 jobbágy és 3 zsellér család lakta a falut, tehát mintegy 90 lakosa volt. A lakosok halászatból, pákászatból éltek, faszerszámokat készítettek. Az állandó víz miatt ekkor nem volt vetésük. Ekkor tájban építhették fel újra régi vízimalmukat is, mely évenként 10 forintot jövedelmezett. A lakosok között találjuk az Irázi, Nyikos, Herceg és Guba családokat, akiknek nevei már az 1563. évi összeírásban is elõfordultak.

1719-ben Gerlához tartoztak Mezõmegyer, Szent-Miklós és Vesze puszták is. Ez idõben sokat perlekedtek a csabaiakkal határuk miatt, de nem sok szerencsével, mert a korábban majdnem Csabáig nyúló határuk egy részét elvesztették.

1731-ben a perlekedés és az állandó árvíz sok gerlainak elvette kedvét és egyik része Gyulára, a másik része pedig Békésre költözött. Ekkor nem sokan maradtak Gerlán, s azok is, akik itt maradtak, Harruckern intézkedése folytán, Kis-Gerla néven Csabához csatoltattak. Gerla másik része, mint önálló puszta, a gyulai uradalom tartozéka lett.

A múlt század közepe táján a gróf Wenckheim család szerezte meg Gerlát s ekkor közigazgatásilag Gyulához kapcsolták.

Gróf Wenckheim Károly kastélyt építtetett itt, 1874-ben pedig Gerla-Póstelek néven önálló pusztai falut alapított. Ez a mai Gerla elõdje. Ezzel újabb fejlõdésnek indult a falu; községházát építettek, jegyzõt és bírót választottak.

Az 1888. évi árvíz azonban megsemmisítette a falut és mint pusztát, 1889-ben Dobozhoz kapcsolták.

A túlélõk védgátat emeltek, újjáépítették a falut. Az árvíz után a grófékon kívül 7 család élt itt. Az 1930-as években 15-re szaporodott a családok száma. A falu életét a II. világháború elõtt a nagybirtokrendszer jellemezte, majd a világháború után megindult a falu szocialista fejlõdése Az 1945 utáni földosztáskor Dobozról is települtek ide emberek..

1958. január 1-ével Gerla önálló községgé alakult.

1984-ben költségvetési megfontolások alapján Gerlát Békéscsabához csatolták, mint a város VIII. kerülete.

1993 óta a község részleges önállóságot élvez.

Napjainkban Gerla népessége folyamatosan növekszik, a megyeszékhelyrõl minden évben 5-6 család települ ide. A községben önálló iskola, óvoda, sportegyesület, nyugdíjas klub, nagycsaládos egyesület mûködik. Figyelemre méltóak a község területén, illetve környékén található természeti értékek is.